Vajon képesek érezni és gondolkodni a növények?
A növényi neurobilológiát 2006 óta kutatják komolyabban, amikor megjelent egy tanulmány a Plant Science tudományos lapban, amelyben azt bizonygatták, hogy a növények, habár nem rendelkeznek aggyal, hasonlóan kezelik az információkat, mint a kifinomult idegrendszerrel bíró állatok.
Az eddigi tanulmányok szerint a növények ugyanúgy érezhetnek boldogságot, bánatot vagy fájdalmat, mint az állatok, és képesek gondolkodni és döntéseket hozni – olvasható a Science News hírei közt.
Lincoln Taiz nyugdíjba vonult növénybiológus döbbenettel fogadta ezt az elképzelést, és a témában folytatott kutatásokat, és azok bizonytalan eredményeit azóta is kétkedve szemléli. Taiz szerint annak az esélye, hogy a növényeknek tudata van, egyenlő a nullával, ezt pedig legújabb tanulmányában is igyekszik észérvekkel alátámasztani, ahogy a Plant Science augusztusi kiadásában is olvasható.
A kutató úgy vélekedik, a növényekben semmi nincs, ami összehasonlítható lenne az állati agy összetettségével.
Tény, hogy bizonyos növények képesek olyan viselkedésformákra, amely hasonlít az állatokéra. Egy sérült levél például vészjelzést tud küldeni a növény többi részének, illetve egyes példányok mérgező anyagok termelésével meg tudják akadályozni, hogy az állatok lelegeljék őket.
Néhány növény még hasonló képességgel is rendelkezik, mint a rövid távú memória: a Vénusz légycsapójának apró érzékelőszőrei vannak, és amikor a zsákmány a csapdára száll, és ezeket megérinti, meg tudja számlálni a lépéseit, majd összezáródik, és foglyul ejti áldozatát.
A növények azonban ezeket a cselekvéseket egészen más módon vezérlik, ami nagyon különbözik az idegrendszertől, és nincs szükségük hozzá agyra – állítja Taiz.
Kollégáival több korábbi tanulmány módszertani hibáira is rávilágítottak, amelyek azt állítják, hogy a növények rendelkeznek agyhoz hasonlító központi irányító rendszerrel, állatokéhoz hasonló idegsejtekkel és agyi aktivitással.
Taiz és kollégái szerint evolúciós szempontból sincs sok értelme annak a felvetésnek, hogy a növények tudattal rendelkeznek.
Az állatok agya azért fejlődött ki, hogy elősegítse az élelemszerzést, és ne ők váljanak azzá. A növények viszont a földben gyökereznek, és napfényre van szükségük az energiához. Felesleges lenne a gyors gondolkodás, túl sok energiát emésztene föl, a ragadozók elől úgysem tudnának elmenekülni.
Tehát a kérdés, hogy mi haszna lenne egy növénynek a gondolkodásból? Elég egy erdőtűzre gondolni, ami gyakori jelenség. Ha a növények valóban éreznének, át kellene élniük, ahogy hamuvá égnek, tehát ebből a szempontból sem állná meg a helyét az elmélet.
